Mondja el Istennek az útja során a munkába vagy pihenés közben, hogy szereti. De ne görcsösen és belső feszültséggel; éppen ellenkezőleg, örömmel afelett, hogy az ő gyermekének érzi magát, mert az is. És minden egyéb, ami a mindennapi elfoglaltsággal jár, szinte magától megtörténik, mintha pluszban lenne – és nem kevésbé jól, amikor ezt az Önön keresztül teszi Isten. És gyakran mondja neki köszönöm!
(kard. Charles Journet /1891–1975/, levelezés)