Ha ha természet vagy valamilyen betegség megakadályozza, hogy a Megváltó szenvedésére gondoljunk, mert az túl megterhelő, senki sem tilthatja meg, hogy a feltámadt Krisztussal töltsük az időt, amikor Őt olyan közel érezzük a Legszentebb Oltáriszentségben, ahol megdicsőült. Nem, nem lehet mindig a Jézus által elszenvedett nagy szenvedésekre összpontosítani. Itt azonban nem kell Őt szenvedőként látnom (...), hanem a dicsőségben ragyogóként és fájdalom nélkül, amint egyeseket bátorít, másoknak pedig bátorságot ad.
(Terézia Jézusról, Életkönyv, XXII, 6)
