A spanyolországi egyház állapotáról szóló jelentés, amelyet Manuel de Irujo baszk republikánus miniszter (1) a kabinet ülésén 1937. január 7-én mondott el:
„A valós helyzet az egyház számára az elmúlt év júliusa óta az egész területen, amely hű maradt a köztársasághoz (kivéve a baszk tartományokat), a következő:
a) Minden oltár, kép és istentiszteleti tárgy, kisebb kivételektől eltekintve, megsemmisült, legtöbbször azok meggyalázása révén.
b) Minden templomot bezártak, és teljesen megszűntek az istentiszteletek.
c) A templomok jelentős része leégett, Katalóniában pedig ez rendszeresen történt.
d) A raktárak és hivatalos intézmények harangokat, kehelyeket, monstranciákat, gyertyatartókat és egyéb istentiszteleti tárgyakat kaptak, megolvasztották azokat, és ipari felhasználásra vagy háborús célokra használták fel a nyersanyagot.
e) A templomokat mindenféle raktárnak, piactérnek, garáznak, istállónak, szálláshelyként vagy menedékként használták, vagy más módon hasznosították…
f) Minden kolostort kiürítettek, és a vallási életet ott megszakították. Az épületeket, istentiszteleti tárgyakat és bármilyen más vagyont elfoglalták, megégették, feldúlták és lerombolták.
g) A papokat és szerzeteseket letartóztatták, börtönbe vetették, és ezer számra, tárgyalás nélkül kivégezték őket. Ezek a tettek, ha kisebb mértékben is, még mindig folytatódnak, nemcsak a falvakban, ahol a vallási vezetőkkel szemben üldözés folyik és kegyetlenül megölik őket, hanem a nagyobb településeken és városokban is. A madridi, barcelonai és más nagy városok börtöneiben több száz letartóztatott található, akik ott vannak, és akikkel kapcsolatban nincs nyilvánvaló ok, csak az, hogy papok vagy szerzetesek.
h) Jelenleg teljesen tilos magánszemélyeknek szentképeket és istentiszteleti tárgyakat birtokolniuk. A rendőrség házkutatásokat végez, és kutat a magánszemélyek vagy családok intimebb környezetében, erőszakkal és gúnyosan pusztítva el a képeket, nyomtatványokat, vallási könyveket és mindent, ami bármilyen kapcsolatban áll a vallással vagy emlékeztet arra.”
(1): Manuel de Irujo /1891–1981/, jogász, a baszk nacionalista párt vezetője, miniszterként /1936. szept. 26-tól; 1939-től száműzetésben/ a bebörtönzött papok és szerzetesek felszabadításáért és az istentiszteleti élet helyreállításáért küzdött. Jelentésében megmutatja az ellentmondást a jogászati kérdéseket garantáló alkotmány és az ország tényleges helyzete között.
(A. Riccardi, Mujaidok évszázada, KNA 2014, 346. o.)
