Krisztus rejtett élete csodálatos. Harminchárom évből harmincat Krisztus rejtett élettel élt. Az embert soha nem fárasztja el beszélni erről a nagy titokról – és hozzáteszem – az ember soha nem unja meg, hogy együtt élje meg vele. Az élet apró, folyamatosan megismételt szépségekből áll, amelyek mindegyike Isten hívása és eszköze, hogy szeressük Krisztust. Adjunk át magunkat Krisztusnak egyre inkább. Ez a hétköznapok szép kötelessége, amely megéri.
(P. Albert Peyriguere /1883–1959/, levelezés, levél 1959. január 29-én)
