Ma ma a ma n ahome 360. évfordulóját ünnepeljük a tiszteletreméltó Maria Elekta anya, a prágai Kápolna alapítójának halálának.
Legméltóságosabb, legengedelmesebb anyám,
könnyen elhiszem, kedves anyám, hogy a méltóságod azt gondolja, elfeledkeztem rólad, mert olyan ritkán írok neked. Nem vagyok olyan, hogy hamar elfelejtem kedves anyámat, de az idő ebben a kolostorban, különösen a főnök számára, nagyon értékes.
Szívből sajnálom, méltóságod, hogy annyira gyötörnek a betegségek, mégis, kedves anyám, engednünk kell, hogy Urunk cselekedjen, aki a szeretetével, amit irántad érez, mindent a méltóságod javára irányít. Így nincs is jobb, mint hagyni, hogy Ő cselekedjen. Az, hogy gyakran beteg, még nem jelenti, hogy hamarosan meghalsz, bár jól van úgy élni, mintha ma kellene meghalnunk. És hogy igazat mondjak, nagyon hamar meghalunk, mert életünk gyorsan elmúlik. Szükséges, kedves anyám, hogy méltóságod sokat gyakoroljon Istenbe vetett bizalmát, és teljesen és mindenben adja át magát Jóságának és végtelen irgalmának, és ez nagyon segít abban, hogy elveszítsük a félelmet, amely gyakran erősen nyugtalanít minket…
(Szent Pál testvér Simon OCD,
levél a tiszteletreméltó Elekta anyához /1605–1663/, 1663. január 3., egy héttel a halála előtt)
