Mivel a szellem szegénységének sötétjeiben és ürességeiben bolyong, azt hiszi, hogy mindenki és mindenki cserbenhagyja; de ez nem meglepő, mert úgy tűnik, hogy még Isten is cserbenhagyja. De semmi nem hagy cserbenhagyni (…), ez egy alaptalan félelem. Aki mást nem akar, csak Istent, az nem jár sötétségben, még ha önmagát nagyon sötétnek és szegénynek látja is… (…) Ne aggódj, és örülj. Ki vagy te, hogy aggodalmaskodjál magad miatt? Szépen elbánnál vele!
(Keresztelő János, levél Juanához de Pedraza, 1589. október 12.)
