Nincsenek cselekedeteim!

Nagyon örülök, hogy hamarosan elmegyek a mennybe, de amikor erre a szóra gondolok, amely Istené: „Íme, hamar eljövök, és a jutalmam velem van, hogy odamindenkinek a cselekedetei szerint adjak“, azt mondom magamban, hogy Isten nagy dilemmában lesz velem. Nincsenek cselekedeteim! Így nem tud nekem „a cselekedeteim szerint“ jutalmat adni… Nos, jó, akkor az Ő saját cselekedetei szerint jutalmaz meg engem.

(Terézia a Kis Jézusról, Utolsó beszélgetések, 1897. május 15.)