Szegény lélek nem mindig teheti azt, amit akar, de Isten segítségével. A legnagyobb gazdagsága azonban éppen az, hogy mindig adós, habár minden lehetséges módon próbál neki visszafizetni. Gyakran, a vágyában, hogy legalább valahogyan viszonozza, kedvetlenségbe esik, amikor meglátja tehetetlenségét, ahogy annyi munka, akadály és kínzás zúdul rá, amelyek a testéből származnak, amelyben fogságban él. De felesleges szenvedni! Nem tehetünk mást, mint elismerni szükségletünket és odaadni neki akaratunkat. (…) Mondjátok egyszerűen és szívből jövő alázattal, mert az alázat mindent elér: Legyen a te akaratod!
(Terézia Jézusról, Az tökéletesség útja XXXII,13)
