Igen, meg kell győződni arról, hogy van valami csodálatos a lelkünk mélyén. Ha gyakran emlékeztetnénk magunkat a Bennünket lakozó Vendégre, akkor véleményem szerint lehetetlen lenne, hogy ennyire szenvedélyesen merüljünk el a földi dolgokban, hiszen azzal, akit magunkban hordozunk, összevetve, ezek a dolgok minden ürességükben megmutatkoznának.
Nincs csodálatosabb, mint látnunk, hogy az, aki méreténél fogva ezer világot, sőt még többet is betölthet, egy ilyen kicsi dologba zárul. Ő a világ Ura, és azt tehet, amit akar, ezért irántunk érzett szeretete miatt mindenben alkalmazkodik a lehetőségeinkhez.
(Teréz Jézusról, Az tökéletesség útja XXVIII,10.11)
