A házban lévő folyosón találkoztam a fiatal svájci apáttal, Dom Marie Joseffel. A közössége ötven férfiából huszonötöt mozgósítottak az utolsó háborúban. Most, hogy visszatértek, mindenféle olvasnivalót ad nekik a refektóriumban, hogy kapcsolatban maradjanak azzal, ami a külső egyházban történik. Azt akarja, hogy halljanak a társadalmi helyzetről és arról, amit az egyház éppen most tesz – papok a gyárakban és hasonlók. Nem hiszi, hogy a szerzetesek elfelejthetik élő kapcsolatukat Krisztus misztikus Testének többi részével.
Dom Marie Josef Léon Bloye-t olvassa, és kedveli, főként azért, mert érti a szenvedést. Megengedte novice-jainak, legalábbis azoknak, akik háborúban voltak, hogy olvassák a Szegény Nőt.
(Thomas Merton /1915–1968/, naplói 1947 decemberéből)
