Olyan vagyok, mint valami szánalmas Robinson Crusoe a saját szigetemen. Amíg senki nem ígért nekem semmit, száműzetésben voltam, ez tény, de nem gondoltam arra, hogy elhagyom a szigetem. De most biztosan bejelentik a csónakot, amely hamarosan visszavisz a Hazába. Így hát a parton maradok, a távolba nézek, folyamatosan nézek… és amikor a horizonton semmit sem látok, azt mondom magamnak: Megszédítettek! Ilyen hamar nem megyek innen el!
(Terézia Jézus Kisgyermekétől, Utolsó beszélgetések, 1897. augusztus 6.)
