A kezelem a világra jött, Jézus első áldozatát tette az Atyának, és most engem küld, hogy elfogadjam a tiédet. Hozom neked a scapulárt, mint biztosítékot megáldásomról és szeretetemről, valamint mint jelet a titokról, amely benned valóra válik. Lányom, jövök, hogy befejezzem ruházatodat Jézus Krisztusban, hogy őbenne járhass, aki a királyi út, a fény útja; hogy őbenne mélyen gyökerezve legyél az Atyával és a szeretet Lelkével; hogy Őra állj, a szikládra, erődbe; hogy hitedben megerősödj, és mindenekelőtt higgy a végtelen szeretetre, amely a Szentháromság tűzhelyéből leereszkedik a lelked mélyére. Lányom, ez az omniként hatalmas szeretet nagy dolgokat fog véghez vinni benned. Higgy a szavaimban. Ezek egy anyának a szavai, aki örömmel reszket, amikor látja, hogy milyen különleges gyengédséggel szeretsz... Ó, maradj a lelked mélységében! Nézz rá, ahogyan a te ajándékaiddal jön, mintha a szeretete végtelenségébe öltözködne. Ő a Jegyesed... Csendesedj el!... Csendesedj el!... Csendesedj el!...
(Szent Erzsébet a Szentháromságról,
a scapulárhoz csatolt szöveg, amelyet a társnőjének adott a szerzetesi fogadalma évfordulóján)
