A hely, ahol a szíve ver.

Ami, akikről mondasz a templom kapcsán, fájdalmasak, nagyon fájdalmasak. Az egyetlen válasz az lenne, hogy úgy viselkedjünk, mint Bernanos vidéki papja, amikor a kastélyban a kandalló párkányára támaszkodik, mindent hallgat, és nem válaszol…
De hát mi akadályozhatta volna meg a templomot abban, hogy templom maradjon? Hogy ilyen gyermekei legyenek, mint Szent Ferenc? Hogy ilyen legyen Szent János a Keresztelő, Charles de Foucauld és a rengeteg szegénységet és keresztet szerető, akit ismerek?
Öleljük magunkhoz, sikerülni fog találni egy helyet, ahol a szíve dobog.

(kard. Charles Journet /1891–1975/, levelezés)