„Fordulj, fordulj, Sulamit, fordulj, fordulj, szeretnénk látni téged“ (Pís 6,12). Micsoda kihívás a Jegyesünktől!... Hogy is van ez! Még ránk sem merünk nézni, úgy érezzük, hogy kifejezés nélküli és csúnyák vagyunk, és Jézus minket hív, szeretné ránk nézni, de nem egyedül van, vele együtt a Szentháromság többi személye is érkezik, hogy megerősítse lelkünket… (…) De milyen boldogság is az, ha eszünkbe jut, hogy Isten, az egész Szentháromság ránk néz, hogy bennünk van, és hogy kedvességgel néz ránk.
(Terézia a Kis Jézusról és a Szentséges Arcról, 165. levél, Celinának, 1894. július 7.)