Akik a Isten kedvező megnyilvánulásait tapasztalják, vágynak arra, hogy ott legyenek, ahol ezeket bőségesebben élik át, és ne csupán valami falatot. Nem akarnak már ezen a földön maradni, ahol számtalan akadály gátolja őket abban, hogy belemerüljenek ezekbe a határtalan javakba: ott akarnak lenni, ahol sohasem nyugszik a jogosság napja. Az ilyen kegyelmek után minden sötétnek tűnik számukra, és csak ámulok, hogyan élhetnek. Aki már elkezdte megízlelni és itt már előlegét kapta az ő királyságának, azt már semmi nem elégítheti ki. Ha még itt él a földön, akkor nem azért, mert ő maga ezt akarja, hanem mert ezt akarja az ő Királya.
(Terézia Jézustól, Az tökéletesség útja XLII,3)
