Mikor lesz vége minden gonoszságnak? Mikor szabadulok meg a bűnök nyomorúságától? Mikor fogok, Uram, csak Rád gondolni? Mikor fogok teljes szívből örvendezni Benned? Mikor állok már a valódi szabadságban, minden akadály nélkül, minden testi és lelki teher nélkül? Mikor érkezik el a tartós béke, a sérthetetlen és biztonságos béke, a belső és külső béke, a minden oldalról szilárd béke?
Jó Jézus, mikor foglak végre meglátni? Mikor látom majd a Te országod dicsőségét? Mikor leszel Te nekem minden mindenben? Mikor leszek Veled a Te országodban, amelyet öröktől készítettél szeretettjeidnek?
Szegény koldusként és száműzöttként maradok az ellenséges földön, ahol mindennapi harcok és óriási nyomorúságok vannak. Vigasztalj meg száműzetésemben, enyhítsd fájdalmamat, mert minden vágyam utánad sóvárog.
(Kempis Tamás, /kb. 1380–1471/, Krisztus követése, III, 48.3-4)
