Kedves Salviati,
tudomásomra jutott, hogy beteg. Úgy gondolom, azt hiszi, hogy nem tudok Önnek segíteni. A világtól elszigetelt nővér elkerülhetetlenül szigorúbb életet él, mint a többiek. Ön azonban egy nagy család feje, és gondoskodnia kell róluk. Ügyelnie kell az egészségére – nem azért, hogy élvezze e világ örömeit, hanem hogy eltartsa családját és jól keresztény módon nevelje gyermekeit. Ne feledje, hogy az utolsó ítélet előtt nemcsak a bűneinkért, hanem a önmagunk elhanyagolásáért is számot kell adnunk.
Küldök Önnek egy kosár gesztenyét, és megparancsolom, hogy minden este legalább négyet egyen meg. Az életre kell tekintenünk – és nem a halálra – mint célunkra. Kedd van, este kilenc óra. Úgy gondolom, hogy Ön is aludni készül. A jelenlegi időjárás biztosan árt az egészségének, így arra kérem, hogy legalább április közepéig vigyázzon magára: ez lesz a feladata.
(Catherine de’ Ricci /1522–1590/,
levél a firenzei festőnek Fr. Salviatinek /1510–1563/, 1561. január 6.)
