Ami felőlem, Uram, vágyom arra, hogy tetszem neked. Íme, itt vagyok, Uram. Ha szükséges tovább élni, hogy szolgálatot tehessek neked, nem futok el semmiféle földi szenvedés elől, amelyet rám mérhet, ahogyan azt a te kedvesed, Szent Márton kijelentette.
Ám, jaj, milyen fájdalom, milyen fájdalom nekem, Uram, mert neki cselekedetei voltak, míg nekem csak szavaim vannak, mert nem tudok többre! De bárcsak a te isteni súlyod előtt valamennyit jelentenének e puszta vágyak. S kérlek, ne vedd figyelembe a hiányos érdemeimet. Bárcsak mindannyian megérdemelnénk, hogy szerethessünk téged, Uram.
(Terézia Jézustól, A lélek kiáltása Istenhez, 15,2.3)
