1551-ben Ignác választ kapott egy portugáliai scholastikustól, hogy melyik imádságforma a legmegfelelőbb a jezsuiták számára. Akkori generálisa így válaszolt:
Gyakorolni kell azt a könnyedséget, hogy Isten jelenlétét minden dologban észleljük; a tevékenységeinkben, járás közben, nézés, kóstolás, hallgatás, gondolkodás és egyáltalán mindenben, amit teszünk. Isten Magasztos jelenléte ugyanis minden dologban ott van, mégpedig cselekvések és létezés által. Ez a gondolkodásmód, amelyben az ember mindenhol megtalálja Istent, könnyebb, mint ha fenséges gondolatokkal akarnánk a szellemi dolgok felé emelkedni.
(Ignác z Loyolából /1491–1556/)
