P. Vojtěch Kodet, O.Carm.
A rendi generális kapitula nem csupán munka-, szervezeti összejövetel, hanem arra is törekszik, hogy összegyűjtse és szélesebb körben felkínálja a szellemi impulzusokat a Kármel egész családjának keretein belül. Ezért szeretném a kapitula néhány beszámolójának vagy tanúságtételének a tartalmát, amelyeket a 2023. szeptember 4–22. között Róma közelében, Sassone-ban tartottak és amelyen részt vehettem, az Olvasók figyelmébe ajánlani a Kármel folyóiratban.
A 2023-as generális kapitula különleges volt, mivel a 800 éves évfordulója alkalmából került megrendezésre az általunk írt rendi szabályzatnak, amelyet Szent Albert Jeruzsálemi írt. A kapitula témája tehát a következő volt: „In obsequio Jesu Christi. Imádkozó és prófétai közösség a változó világban.“ E témához különösen a kapitula első napjai kapcsolódtak.
Másnap a szellemi megújulás napja volt, amelynek a vezetését Eugene Kaboré testvérünk végezte, aki biblista Burkina Fasoból. Felhívta a figyelmet a jelenlegi társadalom alapvető változásaira, amely morális felelősség nélkülivé válik, és nem tiszteli az emberi értékeket. Érdekes volt hallani ezt a fekete bőrű testvért, amint a „dzsungelről, amelyben élünk“ beszélt. Szerinte a válaszunknak a mi elkötelezett életünk autentikusságában és a rászorulókkal való szolidaritásban kell rejlenie. Minden Illés próféta tanítványának éltető tanúként kell tanúsítania Isten és emberi értékeket, Isten terveit élnie és nem a sajátját. Ezért olyan embernek kell lennie, aki hallgat Istenre és engedelmeskedik neki. Legjobban az a mondat ütött meg, hogy „a prófétai iskolában nem tanulják a diplomáciát“.
A következő napok során többek között meghallgattuk Romea Ciminello professzor, szociológus nehéz előadását a mai világ átalakulásáról. A jelenlegi negatív jelenségek közül főként a szekularizációt, az individualizmus robbanását, a terrorizmust, amely a lelki életünkre hat, a szervezett igazságtalanságot, a folyamatosan növekvő fogyasztás mértékét, amely mélyíti a szegénységet és az éhínséget a világban. Azok a statisztikák, amelyeket bemutatott, valóban sokkolóak voltak.
Talán a legjobb hozzájárulás Timothy Radcliffe OP, a dominikánusok korábbi generális elöljárójának előadása volt a „Imádkozó és prófétai közösség“ témájában. Különösen rámutatott arra, hogy mennyire hiányzik a csend az életünkből, ami gátolja az imádságot és a hallgatást, valamint a rivalitás kísértésére, ami kezdetben megöli minden prófétai dimenziót az életünkben. Érdekesek voltak a testvérek csoportokban adott válaszai is a kérdésekre, amelyeket feltett nekünk, és amelyek arra vonatkoztak, hogy hogyan ápoljuk a csendet az életünkben, milyen reménysugár vagyunk a körülöttünk élők számára, és hogyan érhetjük el a mélyebb békét és szabadságot a rivalitástól.
Cseh résztvevők a generális kapitula alkalmából az új generális elöljáróval.
A következő előadó – prof. Donna Orsuto, aki a Pápai Gergely Egyetem szellemi intézetében tanít – meglehetősen terjedelmes előadást tartott a karizmánkról. Vázolta a kontemplatív életünket a világ közepette, miközben nagy hangsúlyt fektetett a tevékenységünk és Istennel töltött csendes időnk egyensúlyára, a konkrét időre és helyre Isten hallgatására, a hűségre a zárdához és a kápolnához.
Egy másik előadás címmel „Gazdasági misszió“ a német kapucinus P. Helmut Rakowski tartotta. A missziókat gazdasági szempontból közelítette meg, hangsúlyozva a gazdasági szolidaritás fontosságát, amely az evangelizáció szolgálata. Megosztotta tapasztalatát a közösségük hátteréről, amely az aktuális világ vonatkozásában igazi, megfelelő viszonyt keres a mi, szerzetesek pénzhez való viszonyához. Hangsúlyozta, hogy a legnehezebb bráti módon irányítani a pénzeket, és öt kritériumot állított fel, amelyeknek ezt a testvéri bánásmódot meg kellene határoznia: átláthatóság, együttműködés, igazságosság, szolidaritás, mértékletesség (egyszerűség). Mindannyiunknak folyamatosan tanulnunk kell a pénzekhez való viszonyulást és a helyes döntéshozatal módszereit a használatukkal kapcsolatban. Egyetlen közösségben sem lehet komoly pénzügyi döntéseket hozni egyszemélyben. Mindenkinek, akárcsak a gazdagoknak, úgy a szegényeknek is, tanulnunk kell a szolidaritásban élni, ami a világ új kapcsolatairól mintákat alkot.
A kapitula összejövetelén részt vettek a Szent Péter téren
tartott generális audiencián Benedek XVI.-al.
Érdekes volt továbbá P. Josef Jančář beszámolója, többek között az elkötelezett életből való eltávozás okainak analitikai elemzéséről, amely az utóbbi időszakban zajlott le.
A generális kapitula fontos feladata volt egy új generális elöljáró és a teljes generális tanács megválasztása. Különösen a generális választáskor, amely szeptember 13-án volt, nagyon jó, tesvéri és ünnepélyes légkört tapasztaltam. A rend új generális elöljárójának Fernando Millán Romeralt választották szinte egyhangúlag (70 szavazat 82-ből). 45 éves, eddig a Comillasi Teológiai Főiskola professzora volt, filozófiából és teológiából doktorált, a Kármelita Intézet tagja, és a rendjén belül a képzésért felelős tanácsnok volt.
A karmelita rend generális elöljárói az utóbbi időszakban (jobbról balra):
Falco Thuis (1971–1983), John Malley (1983–1995),
Joseph Chalmers (1995–2007) és Fernando Millán (2007–).
Szeptember 14-én este meghívott vendégek érkeztek közénk, a teljes karmel család képviselői: apácák, kongregációs nővérek, tercier hívők, különböző mozgalmak tagjai a mi spiritualitásunkban, valamint egy remeténk – Fabian Rosetti, aki Texasban alapította a remeteközösséget és most öt testvér remeteközösségének a vezetője. A vendégek előadásai között fellépett a mi tercier testvérünk, Vladimíra Polišenská is. Az ő hozzájárulása nagyon pozitív visszhangot kapott, és a Folyóirat Kármel ezen számában (több fényképpel együtt a generális kapitula alatt) elérhető. Érdekes volt továbbá az olasz Taddeo és Maria Manell házaspár fellépése a Carmelo Domestico családi közösségből. Beszéltek a keresztény családok tanúságtételének fontosságáról, amelyeknek ezen a időszakban sokszor olyan Eliászként kell ellenállniuk a társadalom áramlásának. A családi individualizmus és az egyes családtagok gazdasági függetlensége, amely a saját élvezetek érdekében történik, szerintük a család összefogásával, házastársi hűséggel és gazdasági szolidaritással kell elfogadni.
P. Yohannes Indrakasuma Indonéziából, aki a Szent Illés Kongregáció alapítója, bemutatta széleskörű pásztori munkáját, amely a Kármel közepén egyfajta új mozgalom. Spiritualitása és tevékenysége a karmelita spiritualitás és a karizmatikus megújulás összekapcsolásából származik. Ez a testvér három különböző közösséget alapított, amelyek kölcsönösen együttműködnek: a nővérek közössége (Kármel Lányai), a férfiak közössége (Szent Illés Kongregáció) és a laikusok közössége (A Szentháromság Közössége). Programjuk keretében naponta két óra imádságot végeznek csöndben, zsolozsmát és eucharisztikus ünneplést. Vasárnap a szentmise a karizmatikus megújulás szellemében gyógyítással párosul. Céljuk, hogy az embereket bevezessék Isten szeretetébe, Jézus Krisztus élő anyagához. Minden házuk egy zarándokotthon és szellemi megújulás helye, ahol 200–600 ember egyidejűleg részt vehet. A fiatalok megújulásán rendszerint több mint ezer érdeklődő vesz részt. Emellett zarándoktatást is szerveznek nagy léptékben 6 és 12 éves gyermekek számára. A zarándoklatok háromfokozatúak: kezdeti, amelyben bemutatják az embereket az Istennel való első tapasztalatnak, gyógyításnak és szabadulásnak; haladóbb, amelyek a mély megtérésre, bűnbánatra és az eucharisztikus és Isten szavának életére vezetnek; és végül a még haladóbbak, amelyek a szolgálatra tanítanak. Ma már világszerte végzik a zarándoklatokat. A konkrét közösség sejtszerű rendszeren működik, amelyben minden sejt 4 és 16 emberből áll. A 1998-ban alapított laikus közösségbe az utóbbi időben több mint 8000 ember csatlakozott. Ma már nemcsak Indonéziában, hanem az Egyesült Államokban, Hollandiában, Olaszországban, Németországban és Kínában is működnek közösségek.
A hozzánk érkező vendégek között üdvözölhettük a boszorkányos karmeliták generális elöljáróját is, Luis Aróstegui Gamboa OCD. A vele való találkozás nagyon barátságos és tesvéri volt. Előadása (a kapitula témájában) és a mise során mondott beszéde nagyon gazdagító volt. Szerinte a mai világban a fő kihívások az éhség és a szegénység, amelyek ellentmondanak az emberi jogok alapvető elveinek, valamint a vallási és szerzetesi életből való eltávozás, a fogyasztás és individualizmus növekedése és a nem keresztények számának növekedése. Közben a világ, amelyben mindez történik, nem egy kívülálló világ, mi magunk élünk benne. A Kármel prófétai tanúsága elsősorban a tesvéri életben és Krisztusba való gyökerezettségünkben rejlik. Szerinte a szerzetesi közösségekben egyrészt nagy szükség van a kapcsolatokra, másrészt viszont a tényleges individualizmusra is. Ha azonban Jézus nem az életünk és közösségünk valódi középpontja, amely Őérte gyűlt össze és él, már ezzel véget is értenk a prófétai jelként. E közben a szerzetesi élet nem csupán áldozat, hanem öröm is abban, hogy vele lehetünk. A Kármel azonban a spiritualitása iránti érdeklődésével nem kerülhet távol az emberek szükségleteitől. Az igazi spiritualitásnak érdekelnie kell a világot, és a társadalomban a mentalitás megváltoztatásához vezetnie. Az autentikus tapasztalat Istennel elkerülhetetlenül az emberi méltóság felfedezéséhez vezet.
Muszáj mondanom, hogy a generális kapitula részvétele számomra nagyon kifizetődő volt. Talán már ezen nem teljes beszámoló alapján is érzékelhető. De így nem adható át a gazdagodás, amelyet a testvérekkel a világ minden tájáról folytatott informális beszélgetések hoztak számomra.
