Az anya benne van az eucharisztikus létezés formájában. Az ő egysége a Fiúval Nagyszombaton annyira megerősödött, hogy ezentúl már nem válhatnak szét. Ott, ahol a Fiú lényegesen és valóságosan jelen van, ott az Anya nem hiányozhat. Ha az, amit a keresztény az oltáron fogad, valóban az Úr teste, akkor ez az a test is, amely Anyában testté lett, és amelynek mindent a rendelkezésére bocsátott. Mivel azt mondta: „igen” ahhoz, hogy emberré váljon, mond „igen” minden újabb világra jövetelére is, amely a szentmise minden átváltoztatásakor valósul meg.
(Adrienne von Speyr /1902–1967/, Az Úr szolgálója;
fordítás Marta Pavlíková és Terezie Brichtová)