Isten élő szava: 1 Király 18,30b–35
„Ezután (Elia) helyreállította az Úr lebontott oltárát. Tizenkét követ vett Izráel fiai törzseinek száma szerint, amelyhez az Úr szava jött, hogy Izráelnek fogják nevezni. A kövekből oltárt épített az Úr nevében, és körülötte árkot ásott, hogy két véka gabonát el lehessen vetni. Ezután rendbe tette a fát, és a bikát felaprította, majd a fára helyezte.”
„Aztán azt mondta: »Töltsétek meg négy korsót vízzel, és öntsétek a tűzáldozatra és a fára!« Majd azt mondta: »Ismételjétek meg ezt, még egyszer!« Ők megismételték. Ismét azt mondta: »Harmadszor is!« Így hát harmadszor is megcsinálták. A víz körülfolyt az oltáron, és az árkot is megtöltötte.” (18,30b–35)
Elia helyreállítja az Úr oltárát. Ezt azon parancsra teszi, amely egyben a Ószövetség hagyományának is megfelel. Az Isten, akit képvisel, nem egy új Isten, akit a bálványokkal lehetne összehasonlítani, amelyeket Izráel bevezetett. Ő az a nép Istenje, akit ő maga alapított, és akinek történelmét ő maga teremtette, így Izráelnek nem új, hanem örökkévaló Istenének kell lennie.
Elia tizenkét követ vesz, hogy a tizenkét törzset jelezze. Megmutatja a népnek, amit régóta tud, újból előtárja neki a történelmét. Ennek az oltárnak a előtt a népnek újra felismernie kell magát, otthon kell éreznie magát. De mivel a nép bűnei miatt elhagyta az Isten házát és a sajátját is, Elia nehézebb körülményeket ad. Az előkészített áldozatot vízzel öntözi, háromszor, és minden alkalommal négy korsóval. Tehát tizenkétszer, ahogy az megfelel a tizenkét törzsnek. Ezt mindet azért, hogy a hitetlen nép előtt megmutassa Isten nagyságát. Ez a megdöbbentő cselekedet bűnbánati aktus, figyelmen kívül hagyva a természeti törvényeket; ez a történést kiemeli mindabból, amit a bűnösök és bálványimádók lehetségesnek tarthatnak. A nehézítés arra is utal, milyen messze távolodott el a nép. Mintha Elia a jóindulatát akarná fòttérni Istenen egy olyan csodával, amely előtt senki nem habozhat, hanem hogy a bálványoknak adott körülmények annyira nevetségesen könnyűnek tűnjenek a valódi áldozat mellett. Mintha Elia semmit sem tudna a természeti körülményekről, mintha elfeledkezett volna minden világi törvényről, mintha annyira számítana a tűz leszállására, hogy ezt a tüzet abszolút hatalmával csak a víz mennyiségével tudná bizonyítani.
Forrás: könyv: Elia
Szerző: Adrienne von Speyr
Kiadta: KNA
