X. Még egy dolog, amit isteni jóságomnak köszönhetek, hogy tapasztalhatom a Máriával kapcsolatos életet, hogy ez az élet Máriában és Mária által, Máriával és Márián keresztül, egyben az Istenben, Istenért, Istennel és Isten által való élet. Olyan nagy egyszerűséggel, bizalommal és lelki távolságtartással élhető, mint maga a tiszta isteni létezés, így abban az időben nagyon kevés szellem marad a Mária személyéről alkotott kép előtt. A szellem képes úgy felfogni őt, mint aki eggyé vált Istennel és Istenben, hogy alig lehet különbséget tenni köztük. Az emlékezet, az értelem és az akarat annyira nyugodtan, egyszerűen, ilyen bizalmasan és kedvesen foglalkozik, hogy a lélek alig észleli, milyen vagy mely cselekvések zajlanak benne. De homályosan tudja és érzi, hogy az emlékezet nagyon egyszerű emlékezéssel foglalkozik Istenre és Máriára; az értelem puszta tiszta és világos tudással a jelen levő Istenről vagy az ő nézéséről foglalkozik, valamint Máriáról Istenben; az akarat nagyon nyugodt, bizalmas, édes, gyengéd és egyben nagyon lelki szeretettel és szeretetteljes ragaszkodással foglalkozik Istenhez és Máriához. Azt mondom lelki szeretetről, mert a szeretet itt úgy tűnik, hogy felvillan és cselekvővé válik a lélek legmagasabb részében, kizárva az érzéki képességek alacsonyabb szintjét, és így közelíthetőbb lesz ahhoz, hogy elérje a bizalmas egyesülést Istennel, a belémerülést és az ővele való kapcsolatot, és egyben Máriával és Máriában.
Amikor a lelki képességek így nemes módon és tökéletesen foglalkoznak az Istenre és Máriára vonatkozó emlékezéssel, ismerettel és szeretettel, elborítja a lélek egészét Istenhez és Máriához való olyan bizalmas és szoros ragaszkodás, hogy a szeretet által egyesülve mindhárman, úgy tűnik, eggyé válnak – nevezetesen Isten, Mária és a lélek – mintha e hárman egybeolvadnának, elnyelődnének, belémerülnének egybe és egyé változnának.
Ez a csúcs és a legmagasabb cél, amelyet a lélek a Máriával kapcsolatos életben elérhet. Ez az egyetlen gyümölcs és a fő cselekedet e Mária iránti szeretetnek, abban az értelemben, hogy ő a közvetítő és a szorosabb kötődés, amely által a lélek egyesül Istennel. Így Mária táplálja és segíti a szeretetteljes lelket, hogy tartósabban és tökéletesebben eljuthasson a rászoruló, összekapcsolt és Istenbe átalakító élethez, és kitartson benne.
